Tudásnak tett panasz címmel jelent meg az Aurum Alapítvány gondozásában Deli Gergely és Horváth Dóra munkája, mely kötet egyfajta kritikai bevezetés a jog viselkedési közgazdaságtani elemzésébe, meglehetősen szokatlan módon. A kiindulópontot a neoklasszikus közgazdaságtan, illetve a racionális döntéselmélet képezi. Ennek belátásait a viselkedési közgazdaságtan új eredményei árnyalják. A kritikai távlatot pedig a klasszikus római jog, illetve az evangéliumi tanítás szolgáltatja. A mű célja mégsem történeti vagy vallási jellegű. A római jogi és evangéliumi forrásanyagra mint egyetemes tudásra tekint, amelyek így természetes módon lehetnek részesei bármely olyan szakmai párbeszédnek, amely az emberi viselkedés szabályozásával kapcsolatos.
A könyvről Horváth Dórával beszélgettünk.
– Hogyan született a kötet?
– A koncepció Deli Gergelytől származik, az én feladatom a teológiai részek kidolgozása volt. Megtisztelőnek tartottam a felkérést és nagyon örültem neki. Inspiráló volt számomra a teológiai gondolatokat közgazdaságtani, jogi aspektusokból megközelíteni, szerintem ez egy izgalmas vállalkozás.
– Okozott-e nehézséget az összehasonlító munka, és ha igen, miben?
– Úgy gondolom, hogy a közgazdaságtani modellek és az evangéliumi tanítások összehasonlítása azért nehéz, mert míg az előbbiek erősen leíró jellegűek – milyen is az ember –, az evangéliumi tanítás inkább normatívnak tekinthető. Ez alatt azt értem, hogy bár az evangéliumi tanítás alapja a viselkedési közgazdaságtanban szintén felismert emberi gyengeségek elismerése, a jézusi tanítás nem ehhez a realitáshoz igazodik, hanem egy új emberképet mutat; Jézust, illetve a benne hívő emberét, akinek tetteit teljesen a szeretet belső parancsa motiválja. Éppen ezért a jog az ő számára valójában semleges, nincsen szüksége rá. Ezzel szemben a jogtudomány számára a hétköznapi ember reális képének felismerése a fontos. Másrészt az evangéliumi tanítás az egyénnek szól, központi üzenete, a szeretetparancs is mindig egyének szintjén érvényesülhet, nem rendszerszinten igazolódik. A jog feladata ezzel szemben, hogy az életviszonyokat társadalmi szinten szabályozza.
– Találtál valamiféle szintézist ezekben a megközelítésekben?
– Azt gondolom, hogy a vizsgálódás közös tárgya végső soron az ember, illetve az emberkép. A jogtudomány számára nem közömbös, hogy az embert hogyan közelíti meg, hogyan tekint az emberi természetre, viselkedésre. Az a tudományos megközelítés, miszerint az ember alapvetően racionális és önérdekű, nem feltétlenül ad teljes képet. A viselkedési közgazdaságtan reflektál arra a kettősségre, feszültségre, ami valahol mélyen az emberi természetben van. Arra mutat rá, hogy konkrét helyzetben sokszor nem azt tesszük, amit egyébként racionálisnak vagy jónak gondolunk. Az evangéliumi tanítás abból indul ki, hogy mindenkiben ott van az önreflexió legfőbb eszköze, a lelkiismeret, vagy egy olyan képesség, amivel meg tud ragadni valami mélyebbet a valóságból, így az ember saját tetteit megítélve felismerheti gyenge természetét, azonban ezen realitás puszta ábrázolásán túlmutat, válasza pedig, hogy Jézus szeretetének felismerése és megismerése képes legyőzni a gyengeséget és megerősíteni az emberi természetet abban, hogy jót tegyen. Ez a cselekvés végső soron szintén racionális, és az önérdekkel sem ellentétes, mert a szeretet motiválja. A szeretet így feloldja azt a kettősséget, feszültséget, amibe a gazdasági-jogi szabályozási modellek beleütköznek. A könyv szintézise tehát, hogy nem elégszik meg a klasszikus modell kínálta válaszokkal, hanem figyelembe veszi az evangéliumi és a közgazdaságtani emberkép egyidejű jelenlétében a kettősséget és az ebből adódó feszültséget.
– Szerinted a joghallgatókat miben segítheti ez a könyv?
– Amit az egyetemen tanulunk a jogról, az mindenképpen szűkebb annál, mint ahogy a jogi szabályozást a valóságban meg kellene közelítenünk. A jogtudománynak reflektálnia kell a társadalmi jelenségekre, a modern tudományos megközelítések azonban ehhez csak korlátozott eszköztárt biztosítanak. Ezért lehet érdekes és izgalmas visszanyúlni olyan alapokhoz, mint akár a római jog, akár a teológiai megfontolások, hogy megnézzük, ezek milyen emberképpel dolgoznak, hogyan közelítik meg a társadalom olyan alapvető intézményeit, illetve jelenségeit, mint például a szerződések, a pereskedés, vagy a társadalmi egyenlőtlenség problémája, és ezáltal végső soron közelebb tudjunk kerülni az objektív valósághoz, ami nem csak a jogászok, hanem minden ember számára értékes célkitűzés lehet.
A könyv megrendelhető itt az iroda@aurumalapitvany.hu címen.
Horváth Dóra az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves joghallgatója. Érdeklődési területe az alkotmányjog, gyakornoki idejét az Alkotmánybíróságon töltötte. Kimagasló kutatásait a protestáns teológia területén személyes indíttatásból végzi.
Comentarios